Máris javult a légkör Pozsony és Budapest között, „olyan kormány alakult Szlovákiában, amelynek nem célja sem a belpolitikai, sem pedig szomszédkapcsolataink légkörének mérgezése, hanem a kölcsönös tisztelet és a megértés erősítése. Ezzel pedig lényegesen megváltoztak a körülmények, amelyek hozzásegíthetnek közös dolgaink és problémáink hosszabb távú rendezéséhez.”- mondta Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter a minap adott interjúban.
Dzurinda az új kormánypolitikára való utalásával lényegileg elismerte, hogy a Fico-kormány mérgezte nem csak a szlovák belpolitikai légkört, hanem a magyar-szlovák viszonyt is és a kölcsönös tisztelet és megértés helyett a tudatos ellentétek szítására helyezte a hangsúlyt.
Az interjú során hangoztatta, hogy az új szlovák kormány célja többek között a nyelvtörvény módosítása. A hangoztatott szándéknak ellentmond az a tény, hogy a Bajnai-Fico egyeztetés óta nem történt semmi változás, holott akkor elfogadták Knut Vollebaek ajánlásait. A főbiztos többek között ajánlotta, mielőbb teremtsenek egyensúlyt az államnyelv és a kisebbségek anyanyelvének hivatali használata között. A nyelvtörvényt érintő konkrét változtatásokkal kapcsolatos kérdésre adott válaszában Dzurinda maga is elismerte, a kormánykoalíció pártjai a mai napig nem tudtak nyelvtörvény-ügyben egységes álláspontot kialakítani.
Dzurinda példaként említi a Franciaországban élő afrikai bevándorlókat, miszerint a kettős állampolgárság tömeges megadása az ő esetükben felborítaná az európai munkaerőpiacot. A lényeges különbség viszont elsikkad a mondatok között, ugyanis a szlovákiai magyarok nem bevándorlók. Másrészt nem az állampolgárság tömeges osztogatásáról van szó, hanem kérvény esetén történő megadásáról, amely a Romániában alkalmazott módszerrel lényegileg megegyező.
Románia kiemelése azért is fontos itt, mert a nyelvtörvény-botrány során Romániáról egy szó sem esett, nem történt elmarasztalás, Szlovákia ezzel hallgatólagosan elfogadta annak megfelelő voltát. Dzurinda az interjúban ezúttal viszont kifejtette, hogy a román gyakorlat ellentmond a nemzetközi gyakorlatnak. Az általa mérsékeltebbnek, megegyezést keresőnek nevezett kormány így már Románia gyakorlatát is támadná talán? Ezt még Fico sem kísérelte meg.
A Fico-kormány által hozott egyéb provokatív, feszültséget gerjesztő törvényeket, mint a hazafisági törvény, állampolgársági törvény, a Radicova-kormány szintén érintetlenül hagyta, továbbá a magyar nemzetisége miatt Nyitrán brutálisan megvert Malina Hedvig ügyében sem tettek lépéseket az igazság kiderítésére. Összességében a Dzurinda interjú alapján mindössze azt állapíthatjuk meg, a javulást a szlovák-magyar kapcsolatokban csak az hozta, hogy a Radicova-kormány felhagyott az előző kormány magyarellenes retorikájával, érdemben azonban semmi olyat nem tett, ami a szlovák-magyar kapcsolatok javulására utaló Dzurinda féle optimizmust igazolná.
A Fico-kormány rendszeresen hangoztatott rémhíreket a magyarországi szélsőjobb előretöréséről, és az Orbán-kormány jövendőbeli negatív hatásairól a magyar-szlovák viszonyra vonatkozóan. A korábbi szlovák kormányzat által demonizált magyarországi parlamenti választások eredményének, és a Jobbik parlamenti mandátumainak ellenére Magyarország és Szlovákia viszonya az utóbbi időben valóban javulni látszik. Örvendetes, hogy a szlovák kormányzat nem támadja folyamatosan Magyarországot, és ezzel nem szítja a szlovák-magyar ellentéteket, de a jelek szerint a kapcsolatok érdemi javulására még várni kell.