Külhon

Szűk többséggel ugyan, de a szerb parlament megszavazta a srebrenicai mészárlást elítélő határozatot. A 250 fős parlamentben 127 képviselő támogatta a határozatban foglaltakat, amelyben részvétüket nyilvánítják a történtekért, és megkövetik az áldozatok családjait, amiért nem tettek meg mindent a tragédia megelőzéséért. A dokumentumban nem szerepel, hogy a vérengzés népirtás lett volna. A történelmi jelentőségűnek tekintett határozat elfogadása előtt Szerbia tagadta, hogy Srebrenicában tömeggyilkosságok történtek. A hírhedt esemény 1995. júliusában történt, amikor Ratko Mladics vezetésével a boszniai szerb köztársasági hadsereg több, mint 8 ezer bosnyák férfit végzett ki. A parancsot kiadó Mladics utolsó háborús bűnösként a mai napig nem került elő. Az Európai Unió felé tartó szerb kormány és támogatóinak reményei szerint a határozat új színben fogja feltüntetni Szerbiát, amely kész szembenézni múltjával. A nacionalisták ellenezték a határozatot, mert véleményük szerint az igazságtalan képet fest az országról, és szerepéről a dél-szláv háborúban.
Az elfogadott határozat értékéből levon, hogy a „népirtás” szó nem szerepel benne. A nacionalista erők erejét mutatja, hogy a kompromisszumok árán létrejött szöveg mögé is csak szűk többséget sikerült találni. Ezzel együtt a határozat egy hosszú folyamat eredménye, ami a megbékélést szolgálja, és a térség biztonsága szempontjából is jó irányba mutat. Szerbia ezzel egy újabb tanújelét adta a változásnak, és nagyot lépett előre az Európai Unióhoz vezető integrációs úton.