A Fidesz-KDNP 2010. augusztus 20-án léptetné hatályba, és 2011. január 1-jétől alkalmazná a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, amelyet hétfőn terjesztettek az Országgyűlés elé. A tervezettel kapcsolatban korábban Martonyi János külügyminiszter-jelöltként egyeztetett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel, ami egyben megfelel a nemzetközi egyeztetési eljárás gyakorlatának és jelentős politikai gesztust is jelentett. Hasonló állampolgársági szabályozásokra számos példa található Európa szerte. Több ország azért támogatja a kettős állampolgárság intézményét mert gazdasági és kulturális lehetőséget lát benne, ezáltal felkészült, szakemberekre, diplomatákra, politikusokra, tesznek szert. A külföldön élő svájciaknak mintegy 60%-a rendelkezik kettős állampolgársággal, és ez semmilyen jellegű politikai feszültséget nem jelent.
Magyarország esetében azonban egészen másról van szó. A trianoni döntés következtében az elszakított területeken élő magyarokat állampolgárságuktól erőszakosan megfosztották. Magyarország ezt a történelmi igazságtalanságot kívánja csak korrigálni azzal, hogy a magyarok és leszármazottaik visszaszerezhessék állampolgárságukat. A honosítás nem automatikusan, nem tömegesen, hanem egyéni kérelemre történik.
A bejelentés hatására Robert Fico kormányfő kedd délelőttre összehívta a szlovák nemzetbiztonsági tanácsot, mert szerintük a szlovákiai magyarok esetleges kettős állampolgársága Szlovákia számára "nemzetbiztonsági kockázat", bár azt, hogy milyen jellegű kockázatot jelent ez számukra, még nem fejtette ki. Ugyanez a biztonsági kockázat érdekes módon nem merült fel számukra, amikor a szlovák parlament 2005-ben elfogadta a 40/1993-as állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely a szlovák állampolgárság speciális, gyorsított eljárásban való megszerzését teszi lehetővé a külföldön élő szlovákok számára. A szlovák törvény az állampolgárság gyorsított eljárásban történő megszerzéséhez jóval enyhébb feltételeket ír elő. A szlovák állampolgárságot igénylők számára még a szlovák nyelv ismerete sem kötelező, elegendő, ha két tanú – két határon túli szlovák – bizonyítja, hogy a kérelmező idegen állampolgár érdeklődik a szlovák kultúra iránt. Ezt a törvénymódosító javaslatot 2005. május 20-án a szlovák parlament jelenlevő mind a 138 képviselője megszavazta – beleértve Robert Fico-t, a szlovák parlament akkori képviselőjét - is, de ezt ő már bizonyára el is felejtette.
A szlovák külügyminiszter szerint a kettős állampolgárság egy szlovákiai magyar számára nem járna semmilyen előnnyel, így hát semmi nem indokolja a durva magyarellenes kirohanásokat. Sajnálatos módon a szlovák ellenzéki pártok is kritikusan viszonyulnak a törvénytervezethez, de ez elsősorban a közelgő választásoknak tudható be.
A Fico-kormány négy éves ciklusát a magyarellenesség gerjesztése jellemezte és a magyarok ellen hangolt szlovák állampolgárok szavazataiért ezúttal az ellenzéki pártok is versenyre keltek. Erre a versengésre fékező hatással van, hogy a túlreagáló szlovák tiltakozáshoz a szlovákok egyetlen egy ország felsorakozására sem számíthatnak, álláspontjukkal magukra maradnak.
