Hétfőn a Vajdaság parlamentje ünnepélyesen kihirdette a tartomány új alaptörvényét. Az erről szóló határozatra a testület 86 tagja szavazott, a radikálisok nem vettek részt az ülésen. A tartomány a törvény értelmében önálló külképviseletet nyithat, használhat latin betűs kiírásokat, illetve saját zászlaja és címere is lehet. A pénzt azonban továbbra is Belgrád osztja, így kimaradt az alaptörvényből a saját vagyonról és a pénzbevételekről szóló rendelkezés.
A törvényt erősen ellenezte a szerb ortodox egyház és a radikális pártok is, mivel attól tartanak, a valójában szimbolikus, a milosevici időkben elvett jogok csak egy töredékét visszaadó törvény Szerbia további feldarabolódásához vezethet. A kormányzó Demokrata Pártnak végül sikerült elfogadtatnia a statútumot, amivel az ország európai integrációját igyekeznek erősíteni. A törvény elfogadásában fontos szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbiában törpe párt a törvényhozásban lévő négy képviselővel, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai szereplő.
Üröm az örömben
A híradások kevésbé emelték ki, de az alaptörvény tartalommal megtöltéséhez szükség volna azokra a költségvetési forrásokra is, amelyeket Belgrád jelenleg nem biztosít. Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, a feladatok végrehajtását jelentősen befolyásolni fogja a 2010-es központi költségvetés. Amit most feladatként meghatároznak a Vajdaság számára, ahhoz a VMSZ elnöke szerint messze nem elég a rendelkezésre álló keret. Ha ezen nem változtatnak, a párt nem fogja megszavazni a költségvetést, amihez már be is nyújtották a módosító indítványt.
A kulturális autonómiát működtető 35 fős Magyar Nemzeti Tanács megválasztásához év végéig össze kell állítani a választókorú magyar lakosok névjegyzékét. A tanács közvetlen megválasztásához legalább 118 ezer főnek kell feliratkoznia a listára. A szervezet jogkörébe fog tartozni például a helységnevek magyar változatának megállapítása, ami hivatalos lesz a szerb mellett. A Vajdaságban a 2002-es adatok szerint 290 ezer magyar él, akik a tartomány lakosságának 14 százalékát teszik ki.
Szlovákia tanulhatna a szerbektől
A Szerbiában elfogadott autonómia tehát egy felemás rendelkezés, a kisebbségeknek kulturális jogokat nyújt, ugyanakkor a végrehajtáshoz jelenleg nem biztosít elég forrást. Egy hasonlattal élve, a pohár lehet félig tele, és félig üres is. Ha azt vesszük, hogy az EU-tag Szlovákiában most véglegesítik a magyarokkal szemben deklaráltan elnyomó nyelvtörvényt az Unió csendes asszisztálásával, a szerb törvény egy előremutató és példás kezdeményezés. A szlovákok tanulhatnának az EU-tagságra még csak áhítozó Szerbiától. Az autonómia nem ördögtől való kifejezés, de mint azt a neves szlovák politológus, Miroslav Kusy is elmondta, északi szomszédaink nincsenek tisztában a kifejezés értelmével.
A másik oldalt megvizsgálva viszont azt mondhatjuk, a szerbek „hoztak is ajándékot, meg nem is”. Elméletileg a jogot megadták, gyakorlatilag nincs rá pénz. A jelenlegi helyzetben persze annak is örülhetünk, hogy egy szomszédunk végre nem megint a magyarokon akarja kiélni a frusztrációit. Szerbia is megélte a maga Trianonját, a szerbek akár érzékenyebbeké is válhattak a kisebbségi kérdések iránt. Ne vitassuk el a kormánypártoktól a jó szándékot, hiszen az ottani radikálisoknak még ez is túl sok volt. Reméljük, hogy ez a jó szándék a 2010-es költségvetésben is tükröződni fog.
