Vegyesen alakult a határon túli magyarok helyzete az elmúlt évben. Míg az EU-tagság felé haladó Szerbiában a tavaly decemberben elfogadott statútum rögzíti a kisebbségek kulturális autonómiáját, addig Szlovákiában egy szándékosan homályosan megfogalmazott államnyelvtörvénnyel igyekeznek kiszorítani a magyar nyelvhasználatot. A szlovák politikusok pedig előszeretettel használják a magyar kisebbséggel való riogatást szavazatszerzési célokra.
A tavalyi év a magyar külpolitika számára kétségtelenül a Szlovákiával kapcsolatos feszültségekről szólt. Egyrészt a szlovákok augusztusban az EU történetében példátlan módon nem engedték be az országba látogatásra érkező Sólyom László magyar államfőt. Másrészt a kétséges célú államnyelvtörvénnyel a kisebbségi nyelvhasználat ellen indítottak támadást. A szeptember 1-én hatályba lépett törvény, amelynek végrehajtását idén január 1-ig felfüggesztették, akár 5000 Eurós büntetést helyez kilátásba a törvény megsértői számára. A 9 oldalas törvényhez egy 26 oldalas végrehajtási útmutatót is mellékeltek, ami a jogszabály gyenge minőségét mutatja.
A szándékosan zavaros megfogalmazásokkal megalkotott törvény célja elméletileg a szlovák nyelv védelme, a gyakorlatban viszont a magyar kisebbség nyelvhasználatának elbizonytalanítása, használatának megszüntetése a célja. Mindez olyan eseményeken mérhető le, mint amikor tavaly szeptemberben a szlovák posta körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv használatára. Ezután viszont bocsánatot kellett kérnie, mert ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, ott a kisebbség nyelve is használható a hivatali érintkezésben. A törvény kétértelműségét jól mutatja, hogy a kulturális minisztériumnak kellett a posta túlbuzgó vezetőit helyreutasítani. A szlovák hatóságok is jelezték, életbe lépése után a törvényt év végéig nem fogják alkalmazni.
Magyarország többek között az EU kisebbségügyi biztosához, Knut Vollebaekhez fordult a nyelvtörvény ügyében, aki nyilatkozatban közölte, figyelemmel fogja kísérni a törvénnyel kapcsolatos fejleményeket.
Szerbiában kedvezőbben alakult a magyar kisebbség helyzete. A szerb parlament elfogadta a Vajdaság alaptörvényét, ami a tartomány helyzetét szabályozza a szerb államban. A törvény szerint a tartomány használhat latin betűs kiírásokat, önálló külképviseletet nyithat, illetve saját zászlaja és címere is lehet. Mindemellett a statútum azt is rögzíti, hogy a Vajdaság Szerbia része. A törvény gyakorlati megvalósulása viszont attól fog függeni, hogy a központi kormányzat mennyi pénzt fog adni, ugyanis a források elosztása továbbra is Belgrád kezében marad. A tartományban élő magyarok már összegyűjtötték 118 ezer aláírást, ami a kulturális autonómiát működtető 35 fős Magyar Nemzeti Tanács felállításához szükséges. Ezzel lehetővé válhat például a magyarok lakta részeken a magyar nyelvű kiírások elhelyezése.
A részleges szerb engedékenység hátterében az ország Európai Uniós csatlakozási szándéka állhat. Mindenesetre Szerbia jelenleg előrébb tart a kisebbségi kérdések európai módon történő kezelésében, mint a diszkriminatív intézkedéseket bevezető, már EU-tag Szlovákia.
